Magyar Filozófiai Szemle 2019/1.
A magyar filozófia történetei

Tartalom

A magyar filozófia történetei (Olay Csaba – Varga Péter András)

TANULMÁNYOK

Mester Béla: A magyar filozófiatörténet-írás múltja és jövője
Szijártó M. István: Rendi kompromisszum – alkotmányos konfliktus
Penke Olga: A szabadság és a törvényesség összefüggései Montesquieu 18. századi magyar visszhangjában
Fórizs Gergely: A kritikai filozófia értelmezése Márton István Krug-kompendiumában (1820)
Perecz László: A konstrukciótól a dekonstrukcióig.
Az „egyezményes filozófiai iskola” historiográfiájához
Ungvári Zrínyi Imre: A partikularitás fokozatai. A böhmi filozófia toposza és a Böhm-kultusz
Székely László: Palágyi Menyhért mint a magyar filozófiai gondolkodás materialista-forradalmi meghatározottságú tradíciójának alternatívája
Somos Róbert: Kornis Gyula tudományfilozófiája
Laki János: Három tudománykép. Az 1970–1980-as évek magyar tudományfilozófiájához
Tverdota Gábor: Mannheim Károly mint transzdiszciplináris gondolkodó és az  értelmiségszociológia problémája
Zuh Deodáth: A művészettörténet mint az elméletalkotás motorja.
Semper, Riegl, Lukács
Fehér M. István: A lukácsi életmű periodizálásának kérdései és a Lukács-kutatás helyzete
Valastyán Tamás: A társadalmiságtól az üldöztetésig.
Vázlatos portré Vajda Mihály gondolkodásáról

KÖSZÖNTÉS

Weiss János: Heller Ágnes és a Magyar Filozófiai Szemle.
Kis magyar filozófiatörténet

MEGEMLÉKEZÉS

Somos Róbert: Kövesi Gyula / Julius Kovesi – egy elfeledett magyar-ausztrál filozófus

SZEMLE

Szabó Tibor: Lukács György és a radikális praxis?
Marosán Bence Péter: A valóság önvallomásai  

E számunk szerzői
Summaries

This entry was posted in 2019.1 A magyar filozófia történetei. Bookmark the permalink.

Comments are closed.