SZERZŐINK FIGYELMÉBE
A Magyar Filozófiai Szemle az MTA Filozófiai Bizottságának szaklapja. A szerkesztőség a beérkezett tanulmányokat előzetes válogatás után anonim bírálókkal véleményezteti. A folyóirat eseti jelleggel, évi egy idegen nyelvű vagy magyar nyelvű különszámot is kiad, meghívott vendégszerkesztők és szerzők közreműködésével. A különszámok tartalmát a folyóirat szerkesztősége nem referáltatja, hanem saját hatáskörén belül – a vendégszerkesztő(k) bevonásával – véleményezi. A lap csak eredeti kéziratokat közöl.
A kéziratokat elektronikus formában várjuk a MagyarFilozofiai.Szemle@abtk.hu címre. A teljes példány mellé egy másik, név és önhivatkozások nélküli változatot is kérünk a referensek részére. A kéziratokat Times New Roman betűtípusban, „doc(x)” formátumban, egy ívnyi (40 000 leütés szóközökkel) terjedelemben, csupán a legszükségesebb formázásokkal (például kurziválás) kérjük; mellőzzük például az automatikus behúzásokat és a bekezdések közötti automatikus térközöket. A kéziratokhoz rövid bemutatkozást és angol címváltozattal ellátott, de kulcsszavak nélküli angol nyelvű összefoglalót kérünk mellékelni külön dokumentumban.
A szöveg tagolása három szintű fejezetcímmel történik, a következő tipográfiai megoldással:
- FŐ FEJEZET (KAPITÁLIS, RÓMAI SZÁMOZÁS)
- Fejezet (kurzív, arab számozás)
Alfejezet (normál betűtípus, számozás nélkül)
A fő szöveget 12 pontos betűvel írjuk. A fejezetcímek utáni első bekezdés „éles” (behúzás nélküli), a továbbiakban 0,5 a behúzás értéke. Az évszázadokat arab számmal írjuk, az évszámokat teljes egészükben kiírjuk: „a 17. században”; „az 1950-es és az 1960-as években”; „az 1987–1988-as tanévben”. A fő szövegben kiemelésre kurziválást használunk művek címeinek említésekor is; az „idézőjellel”, félkövér szedéssel és az aláhúzással való kiemelést kerüljük. A 4–5 sornál terjedelmesebb idézetek a törzsszövegtől egy-egy sorral elválasztva, behúzva szerepeljenek 10 pontos betűvel, idézőjel nélkül, az idézethez kapcsolódó forrásmegjelöléssel. Egymondatos idézet esetében az idézet és a forrásmegjelölés együttesét tekintjük egy mondatnak:
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua (Cicero: De finibus I.35).
Több mondatból álló idézet esetén a forrásmegjelölés külön mondatnak számít:
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. (Cicero: De finibus 35–36.)
A hivatkozott szakirodalmat a szövegbe illesztve kérjük feltüntetni (Kuhn 1999a. 99). Szükség esetén megadható az eredeti megjelenés dátuma és a kötetszám is (Descartes 1644/1996. 8/2. 72). Használhatók a széles körben elterjedt rövidítések (AT VIII–2. 72), és a klasszikus szövegek esetében bevett utalási eljárások (Platón: Phaidrosz XXIV. 245c–d; Mt 9,13). A kevésbé ismert rövidítések feloldását kérjük az írások fő szövege után, az irodalomjegyzék elején megadni.
Az irodalomjegyzéket a következő példáknak megfelelően kérjük összeállítani:
Önálló kötet:
Hobbes, Thomas 1651/1999. Leviatán vagy Az egyházi és világi állam formája és hatalma. Ford. Vámosi Pál; a fordítást szakmailag ellenőrizte és a bevezető tanulmányt írta Ludassy Mária. 1–2. kötet. Budapest, Osiris.
Tanulmány gyűjteményes kötetben:
Henke, Christopher R. – Thomas F. Gieryn 2008. Sites of Scientific Practice: The Enduring Importance of Place. In Edward J. Hackett – Olga Amsterdamska – Michael Lynch – Judy Wajcman (szerk.) The Handbook of Science and Technology Studies. Cambridge/MA, The MIT Press. 354–376.
Periodikumban megjelent cikk, tanulmány:
Schnädelbach, Herbert 1993. A filozófia és az embertudományok. Ford. Mezei György Iván. Magyar Filozófiai Szemle. 37/2. 1015–1031.
A köszönetnyilvánítások, projektmegjelölések helye a címhez kapcsolódó első lábjegyzet, amelyet aszteriszkkel (*) jelölünk. Ezen kívül lábjegyzeteket csupán tartalmi megjegyzések megtételére használunk, arab számozással, 10 pontos betűvel. Más típusú jegyzetek (például a végjegyzet) kerülendők.